Mindig is vonzott a Braille-írás esztétikája. Azt hiszem ennek a dombornyomott írásnak a nyomait tapogatom le minden letisztult design-ban és biztosan ezt a szubtilis könnyedséget fedezem fel újra és újra az Apple termékeiben is. A különös és kegyetlen az az, hogy ezt az esztétikát egy vak hozta létre és a mai napig olyan emberek használják a pontírást, akik sajnos sosem élvezhetik ezt a vizuális élményt úgy, ahogyan a látók. Mondom ezt, miközben nem tudom, más látók mit gondolnak a Braille-írás esztétikumáról.
Louis Braille 1821-ben alakította ki ezt a speciális írástípust, kifejezetten azért, hogy Napoleon katonái a sötétben is tudjanak parancsokat értelmezni – fény és hang nélkül. A Braille-írás elődjét Charles Barbier fejlesztette ki, ez volt az „éjszakai írás” elnevezésű csendes kommunikációs módszer, ami azonban túl bonyolult volt ahhoz, hogy a katonák megtanulják. Így került a projekt Braille-hez, aki maga is vak volt és a párizsi vakok intézetében dolgozott tanítóként.
Braille phone concept
Manapság az okossággal és esztétikummal párosuló nagyméretű
kijelzős készülekék számítanak a mobilok non plus ultrájának. A
Braille mobilok megmutatják, hogy a nem-hagyományos kijelzős
telefon is lehet potenciális cooler – akár a látók számára is,
amellett, hogy ezeknek a mobiloknak persze a funkcionális szerepük
az elsődleges. Az esztétikai lehetőségeket azonban a designerek is
látják, s szerencsére ezt a design-közösségek is értékelik, hiszen
több versenyen is díjakat nyernek a tervezők ezekkel az innovatív
megoldásokkal. Nem véletlen, hogy főként kínai designerek
foglalkoznak ilyen kütyük tervezésével: Kínában 12 millió
látássérült ember él. Magyarországon pedig kb. 44 ezer a vak és
gyengén látó.
A Braille mobil esetében nem pusztán a kijelzőn lévő szöveg változik, hanem maga a kijelző ölt más-más (szöveg)alakot. Elektro-akítv polimerrel (EAP), azaz olyan intelligens anyaggal dolgoznak, amely képes a változásra és az ehhez szükséges információt elektronikus jelként kapja. Ezt a fajta intelligens anyagot mesterséges izomnak is nevezik, sőt – mivel hasonló elven működik az izomhoz – tesztelik ekként való használhatóságát is. Nem sokat értek a fizikához és a kémiához, de bámulatos, nem?
Haptic Reader
Hagyományos könyvekhez az egyik leghasznosabb kellék – egy
Braille-konverter.
David Lee, Yuna Kim & Hansub Lee
bővebben
Braille E-book
Seon-Keun Park, Byung-Min Woo, Sun-Hye Woo and Jin-Sun
Park
bővebben
Braille polaroid camera
Son Seunghee, Lee Sukyung, Kim Hyunsoo
bővebben
Braille printer
Danni Luo, Oscar Kwok
bővebben
B-touch
Érintőképernyős, multifunkcionális mobil, ami a különféle
megoldásokat kombinálja, így a készülék egyszerre mobil és
navigációs-rendszer, de lehet vele könyvet olvasni és tárgyakat,
objektumokat felismertetni is.
Zhenwei You
bővebben
Touchmessenger
A Samsung vakoknak szánt mobilja, ami az Industrial Design
Excellence Awards (IDEA) 2006-os mezőnyében
nyert.
Make Sens Concept
Braille nélkül, ám szintén látássérülteknek szánt telefon.
Takumi Yoshida
bővebben
További érdekes dolgok az EAP-ról és általában az intelligens
anyagokról:
Zrínyi Miklós:
A huszonegyedik század anyagai: az intelligens anyagok
